Földrajzi leírás

A Cseh Köztársaság Közép-Európához tartozik része, Németország, Ausztria, Szlovákia és Lengyelország között terül el. Az országot hegységek veszik körül. Területe körülbelül Irország szigetével megegyező, közel 79 000 km². Legmagasabb pontja a Snezka, 1602 méter. Fővárosa, Prága az ország nyugati részének közepén, 300 méterrel tengerszint felett található.

Személyek száma

Megközelítőleg 10,3 millió ember él Csehországban. Ebből 1,3 millió Prágában. Nagyrészük cseh nemzetiségű. A csehek kedvesek, jóindulatúak és jó a humorérzékük, vitatkozásra nem hajlamosak. Inteligensek és kreatívak, műveltek és elég konzervatívak. Ha meghívják Önt otthonukba, nagyon barátságosak és vendégszeretők (ha vendégségbe megy, nefelejtsen el virágot vinni és belépés előtt a cipőjét levetni). A hívők többsége a római katolikus, viszont a hosszú kommunista elnyomásnak köszönhetően a mai csehek többnyire ateisták.

Jelenleg körülbelül 40000 fiatal amerikai állampolgár lakik a városban. Információt róluk a következő oldalon találhat:USA konzuli információs nyomtatvány.

gazdaságos

A cseh gazdaság főleg energiagyártásban, kohászatban, autóiparban, üveggyártásban, kerámiagyártásban, bőriparban és a sörgyártásban jeleskedik. A mukanélküliség 8%-os, Prágában 3,5%. Az infláció 2-3%. Az átlagbér megközelítőleg havonta 20 000 cseh korona.

Időjárás

A cseh időjárásra alapvetően jellemző, hogy nagyon kiszámíthatatlan, változó. Időjárásjelentés: CNN.

Hónapok	Jan	Feb	Márc	Ápr	Máj	Jún	Júl	Aug	Szep	Okt	Nov	Dec
Hőmérséklet [°C]	-5	0	8	12	19	22	25	24	19	12	5	0
Hőmérséklet [°F]	28	37	46	54	66	72	77	75	66	54	41	32
Eső [mm]	20	20	25	40	60	70	65	55	40	25	25	20
Nedvességtartalom [%]	70	63	57	49	49	48	51	49	57	63	78	81

Májustól szeptemberig van szép idő, a leginkább a júniust ajánljuk prágai kirándulásokra. Júliusban és augusztusban is szép az idő és kevesebb a turista.

Helyi idő

Csehország a közép-európai időzónába tartozik: GMT +1. A nyári időszámtás március utolsó vasárnapjától kezdődik: (GMT +2), s egészen október utolsó vasárnapjáig tart. Amikor Prágában dél van, San Franciscóban 03:00, New Yorkban 06:00, Londonban 11:00, Párizsban 12:00, Bukarestben 13:00 és Moszkvában 14:00.

Pénznem

A nemzeti pénznem a cseh korona CZK. Egy korona körülbelül 8-8,5 HUF. Érmék: 50 heller, 1, 2, 5, 10, 20, 50 korona, papírpénz: 20, 50, 100, 200, 500, 1000, 2000 és 5000 korona. Hitelkártyát sok helyen elfogadnak.

Árindex

Körülbelüli váltási ráták: 1 EUR = 30.00 CZK, 1 HUF = 8.5 CZK

Egység	CZK	USD	EUR
1 kg marhahús	140	5.20	4.44
1 kg burgonya	20	0.74	0.63
10 tojás	30	1.10	0.95
Mars csokoládé	14	0.50	0.44
McDonald's Big Mac	56	2.00	1.77
Vacsora étteremben	kb 150	5.60	4.80
Kenyér	15	0.60	0.48
1 liter vodka	140	5.20	4.44
Egy üveg helyi sör	12	0.45	0.38
20 Marlboros	53	1.97	1.70
100 km vonattal, 2. osztály	130	4.80	4.12
Vonaljegy	12	0.45	0.38
Mozijegy	150	5.60	4.80

Elvesztett hitelkártya

Hitelkártya elvesztése esetén hívja a:

• 22 80 01 11 American Express
• 67 19 74 50 Eurocard/Mastercard and VISA
• 24 24 50 41 Diners Club

Újságok

A legfontosabb angol nyelvű újság a The Prague Post. A hetilapban megtalálhatja a konvertekre, galériákra, múzeumokra, színházakra és szórakozóhelyekre vonatkozó legfontosabb információkat.

Nemzeti Ünnepek

Január 1 Független Cseh Állam Megújulásának Napja - Újév
Változó Húsvét Hétfő
Május 1 A Munka Ünnepe
Május 8 Nemzeti Ünnep - A Felszabadulás Napja (1945)
Július 5 Nemzeti Ünnep - Cyrill és Metod Napja- a Szláv Kereszténység Ünnepe
Július 6 Nemzeti Ünnep - Hus János Mártírhalálának Napja (1415)
Szeptember 28 Nemzeti Ünnep - A Cseh Állam Napja
Október 28 Nemzeti Ünnep- A Független Csehszlovákia Kikáltásának Napja (1918)
November 17 Nemzeti Ünnep - Küzdelem a Szadabságért és a Demokráciaért
December 24 Karácsony Éjjele
December 25 Karácsony
December 26 Szt. István Napja

Történelem

Csehek

A csehek, a lengyelekkel és a szlovákokkal együtt nyugati szlávok. A fővárost, Prágát gyakran mondják Európa szívének. Csehországban megközelítőleg 10,3 millióan élnek, ebből 1,3 millóan Prágában. Csehország nyugati részét Bohémiának, keleti részét pedig Moráviának szokták nevezni.

A királyságok története

Mielőtt a szlávok a VI. Században megérkeztek volna, Csehország területét germán és kelta törzsek lakták. A VII.-XIX. század között számos uralkodó váltotta egymást Bohémiában. A legjelentősebbek IV. Károly és II. Rudolf voltak. IV. Károly uralkodása alatt (1346-1378) Prága Európa egyik legnagyobb városává nőtte ki magát és ebből az időből származik a város gótikus arculata, amit fellelhetünk a Károly-Hídon, a Károly Egyetemen és a Szt. Vitus székesegyházon. A XVI. század második felében II. Rudolf virágoztatta fel a várost, hiszen ekkor Prága volt a Habsburg Birodalom székhelye. II. Rudolf művészetkedvelő volt, sok művészt hívott meg udvarába és a város több gyűjteménye is tőle származik.

A köztársaság története

A XX. század első felében Bohémia az Osztrák Birodalom része volt. Az I. Világháború után 1918-ban Csehszlovákia kikiáltotta függetlenségét. Az új köztársaság 3 részből állt, Bohémiából. Moráviából és Szlovákiából. A népszerű Tomas Garigue Masaryk lett az első köztársasági elnök. 1938 októberében a náci csapatok elfoglalták Sudetenlandot, Nagy-Britannia és Franciaország jóváhagyásával, a hírhedt Müncheni Egyezmény keretein belül. 1939 márciusában Németország elfoglalta Bohémiát és Moráviát. Szlovákia kikiáltotta függetlenségét a náci bábállam alól. A II. Világháború után, 1945-ben Csehszlovákiát ismét létrehozták. Az 1946-os választásokat 36%-os többséggel a kommunisták nyerték és megalapították koalíciós korményukat. 1948-ban kommunista államcsínnyel Csehszlovákia kommunista országgá vált. A '60-as években Csehszlovákia a mérsékelt liberalizmust élvezte a reformista főtitkár, Alexander Dubcek irányítása alatt. De ez a rövid periódust megállította az 1968-as Varsói Szerződés, amit Románia kivételével minden kommunista országnak alá kellett írnia. Dubceket az ortodox Gustav Husak váltotta fel 1969-ben és az ország teljesen a Szovjetúnió befolyása alá került. A kommunista kormány 1989 novemberében lemondott egy gyenge, Bársonynak nevezett demonstráció következtében. A népszerű Vaclav Havel lett az ország miniszterelnöke. 1992-ben Csehszlovákia kettévált:Csehországra (Bohámia és Morávia) és Szlovákiára. Ezt a békés kettészakadást Bársony Elválásnak nevezik.